Sok jó ember, kis helyen is elfér – tartja a mondás. Vajon igaz ez akkor is, ha egy jószívű, de nagy kutyáról, no meg a gazdiról beszélünk? Lakásban nagytestű kutyát tartani nem szerencsés, de nem is lehetetlen. Annak néztünk utána, hogy mit tehetünk azért, ha a kedvencünket kis helyen kell tartanunk.
Köztudott, hogy nagy kutya nem való kis lakásba, azonban mégis előfordul, hogy ez az egyetlen megoldás arra, hogy együtt tudjunk élni a kedvencünkkel. Ez sok szempontból nagyobb kihívás, mint amikor kertes házban élünk.
A kutya természetéből adódóan mozgásra van kódolva – kivéve pár igazi lustaságot – így ezzel mindenképpen számolni kell. Emellett fontos, hogy a lakásban a lehető legjobb körülményeket alakítsuk ki, még akkor is, ha ezzel a saját komfortzónánkból veszünk el. Nézzük, hogy mit tehetünk azért, hogy mindenki jól érezze magát ebben a helyzetben.
Mozogjunk minél többet
A megfelelő mennyiségű mozgás biztosítása az egyik legfontosabb dolog, ha nagy kutyával élünk együtt. Naponta többször érdemes levinni a kedvencünket, amikor tehetjük akkor pedig a kinti tevékenység ne csak sétákból álljon. Ha tudunk, kocogjunk vagy biciklizzünk együtt a kutyával, de más kutyasportokat is érdemes kipróbálni, amennyiben a közelünkben van erre lehetőség.
Szükség esetén keljünk egy órával korábban, vagy ebédszünetben mennyünk haza, lényeg, hogy a napi háromszori mozgása legyen meg az állatnak. Amennyiben ez másként nem lehetséges, akkor vegyünk fel egy kutyasétáltatót, aki helyettünk viszi ki- és mozgatja meg a kutyát minden nap.
Otthon is foglalkozzunk kedvencünkkel
A szűk tér nem feltétlenül hat kedvezően a kutyánk hangulatára, így ha otthon vagyunk, akkor is próbáljunk meg minél többet foglalkozni vele. Történhet ez játékos formában, mint a kötélhúzás vagy tárgyak megkeresése, de az is elég, ha olykor „birkózunk” egyet a kedvencünkkel, a lényeg, hogy érezze a törődésünket.
Komfort biztosítása
Kis lakásban is alakítsunk ki egy helyet a kutyának, ami csak az övé, és ahol nyugalomban, biztonságban érezheti magát. Gondoskodjunk több pokrócról és párnákról, melyekből a kutya létrehozhatja a számára ideális fekhelyet. A játékokról és persze az etető-, itatótálról se feledkezzünk meg.
Maximalizáljuk a területet
Ha nagytestű kutyafajtát viszünk kis lakásba, akkor próbáljuk meg úgy átrendezni az otthonunkat, hogy a kedvencünknek a körülményekhez képest a lehető legnagyobb mozgásteret tudjuk biztosítani. A fölösleges dísztárgyaktól, melyek a szoba közepén trónolnak szabaduljunk meg, a bútorokat pedig próbáljuk meg praktikusan elhelyezni. A lehető legtöbb dolog kerüljön a falak mellé, hogy a kutyának minél több helye legyen a szabad mozgásra.
Szabaduljunk meg a veszélyes dolgoktól
Egy lakásban számos olyan dolog lehet, ami veszélyes a kutyákra, főleg ha nagy kutyáról van szó. Lehet ez éles, kiálló bútorszél, hegyes dísztárgy, vagy akár mérgező dísznövény is, ami nem tesz jót a kedvencünknek, ha megkóstolja. Emellett a tévét és az egyéb szórakoztatóeszközöket próbáljuk meg rögzíteni, hogy véletlenül se tudja leverni őket az állat. Az is megoldás lehet, hogy ezek nem egy bútordarabra, hanem a falra kerülnek.
Pontos időbeosztás
Próbáljunk pontos időbeosztást kialakítani a kutyánkkal. Lehetőleg ugyanabban az időben mennyünk el otthonról dolgozni és ugyanakkor érjünk haza. A sétáltatások ideje se összevissza legyen, hanem igyekezzünk pontos ritmust tartani, ahogy az etetések idejével is. A precíz időbeosztás csökkenti a kutya szorongását, főleg az egyedül töltött órák alatt, a várakozás pedig szintén mérsékelheti a szeparációs tüneteket.
Legyünk türelmesek
Nagyon fontos, hogy szeretettel és türelemmel forduljunk a kutyánk felé. A szűk lakáshoz történő szoktatás eltarthat egy darabig és a kedvencünknek időbe telik megtanulni, hogy mit szabad és mit nem. Ha lever egy tárgyat a szekrényről, vagy megrágja a komód sarkát, akkor próbáljunk kevésbé szigorúan fellépni, hiszen ez valójában nem a kutya hibája, nem arra született, hogy szűk helyen éljen. Ahogy a kutyának, úgy nekünk is alkalmazkodni kell a helyzethez.