mozgásszervi műtét

Mozgásszervi műtét, nem több, mint placebo?

Amikor egy gyógyszer piacra kerül, számos vizsgálat előzi meg az engedélyezését, viszont a legtöbb mozgásszervi műtét esetén nincs elégséges bizonyíték arra, hogy a beavatkozás mennyire lesz hatékony. Honnan tudhatjuk vajon azt, hogy a műtétek utáni javulás nem az eltelt időnek, vagy az orvosba vetett hitnek köszönhető? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza, manuálterapeutája.

Valódi műtétek és álműtétek

Andrew Carr, az Oxfordi Egyetem ortopédiai sebészetének professzora, a sebészeti placebo kísérletek úttörője szerint csak “vak” kísérletekkel lehet megállapítani egy adott sebészi beavatkozás valódi hatásfokát.

Amíg gyógyszerek esetén a placebo egy hatástalan cukortabletta, addig a műtéteknél a placebo csoportot az úgynevezett álműtöttek képviselik. A kísérlet előtt a pácienseket véletlenszerűen két csapatra osztják, mindkét csoportban ugyanazon a beavatkozáson vesz részt – érzéstelenítés, műtéti előkészületek, altatás –, annyi különbséggel, hogy míg az egyik táborban az orvos valóban eltávolítja a kóros szöveteket, addig az álműtétnél csupán egy vágást végez a bőrön, majd összevarrja. A kísérlet további részében megfigyelik a páciensek állapotát. Ha a “valódi műtéti” csapatban a betegek javulásról, míg az “álműtéten” átesett csoportban további fájdalmakról számolnak be, akkor a műtét sikerült. Amennyiben viszont mindkét csapatban gyógyulás tapasztalható, akkor a beavatkozás nem hatékony, hiszen a változás a placebo hatásnak köszönhető.

Gyógytorna, injekció vagy műtét?

Nehéz döntés, hiszen az orvos gyógyszert vagy műtéti beavatkozást javasol, a gyógytornász tornát, a manuálterapueta manuálterápiát. Fontos azonban tudni, hogy számos olyan kísérleti eredmény született, amelyekben gerincműtétet hasonlítottak össze konzervatív terápiával – gyógytornával, masszázzsal és fizikoterápiával.

gyógytorna

Ha hiszünk benne, akkor segít

– Az agyban placebo hatás során endorfin és dopamin szabadulnak fel, amelyek erős fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Továbbá azt is tudjuk, hogy az orvos-páciens kapcsolat egyik fontos tényezője, hogy a beteg miként érzi magát a kezeléstől, hogyan reagál rá – magyarázta Ted Kaptchuk professzor, a Harvard egyetem placebo kutatója.

A műtéti szertartás kivételesen erős placebo hatást vált ki: a fertítlenítő illata, az érzéstelenítés, az orvosi eszközök zaja, a megnyugtató szavak, vagy a műtét végén, amikor az MR felvételen az orvos megmutatja, hogy honnan vágta ki a sérvet. Mindezek a tényezők megerősíthetik az agyban azt a hitet, hogy olyan dolog történt, ami segíteni fog.

Minél nagyobb, annál jobb?

A kutatások szerint általában gondoljuk úgy, hogy egy nagyobb kapszula hatékonyabb egy kisebb tablettánál. Az injekciónak erősebb placebohatása van, mint egy gyógyszernek, viszont a legerősebb a sebész szikéje által vágott műtéti heg gyógyító erejét. Azaz sokszor gondoljuk úgy, hogy minél invazívabb egy beavatkozás, annál nagyobb a gyógyulás esélye.

kutatás

Kockázatos és felesleges műtétek?

A műtét placebohatása egy ördögi kör, mivel sokszor veszélyes és szükségtelen beavatkozás által érnek el eredményeket. A páciensek jobban lesznek, ezért javulásukat tévesen a műtéttel kötik össze: “Megműtöttek, ezért jobban vagyok”. Ebbe a csapdába nem csak a páciensek, hanem az orvosok is beleeshetnek. Ha a páciens valóban jobban van a műtét után, akkor az orvos is elégedett a sikeres munkával: “Megműtöttem, ezért jobban van”.

– Amint a sebész elfogadja a tényt, hogy a műtét hatékonysága részben vagy teljes egészében placebo és ennek ellenére is folytatja, akkor eltörli az egyetlen gátat a klinikai orvostudomány és az alternatív orvoslás között – árulta el aggodalmát Ian Harris professzor a Sebészet, a legvégső placebo című könyvében. De amíg az alternatív orvoslás nem jelent olyan nagy kockázatot, addig a műtétek következményei annál inkább!